Makarska történelme – Történelmi és kulturális információk Makarskáról
Makarska első lakosai az illírek voltak. A város Inaronia kikötőjeként szerepel a Tabula Peutingeriana-ban, de Muccurumként is említi a salonai zsinat egyik dokumentuma 533-ban, amikor is a város a létrehozott egyházkerület része lett. A 7. században a Cetina és a Neretva folyók közti területet elfoglalták a horvátok, akik megalapították a Neretve Principátust, és Makarskát tették meg fővárosnak. A velencei dózse, Pietro I Candiano, akinek velencei flottája megpróbálta legyőzni a város kalózkodó hajóit, de végül 877 szeptember 18-án vereséget szenvedett. A principátus csatlakozott a Horvát Királysághoz a 12. században, majd egy évszázaddal később a Velencei Köztársaság uralma alá került. A 15. század végén az ottománok meghódították Makarskát (a várost ekkor nevezik először ezen a néven), majd - ahelyett, hogy elpusztították volna - várfallal vették körül és 3 tornyot építettek hozzá. A velencei uralom 1646-os visszatérésekor az osztrákoknak adták a Campo Formio-i Szerződés (1797) értelmében. 1805 és 1815 között a terület francia uralom alatt állt, amely kulturális, szociális és gazdasági fejlődést hozott. A Bécsi Kongresszus úgy döntött, hogy Makarskát az Osztrák-Magyar Monarchiához csatolja, s ez így is maradt egészen 1918-ig.
A 20. század elején a mezőgazdaság, a kereskedelem és a halászat vezető szerepet töltöttek be a gazdasági életben, és ez mind a mai napig így is maradt. 1914-ben épült az első szálloda, s ez tekinthető a régióban a turizmus első lépcsőjének.
